Washington, 2012. július 30., hétfő (MTI) - A grafén önjavító mechanizmusát fedezték fel brit kutatók, a "csodás anyag" képes kijavítani rácsszerkezetének hibáit - számoltak be a Manchesteri Egyetem és a SuperSTEM Laboratórium (Daresbury) kutatói a Nano Letters című szakfolyóiratban.

    A grafén egyetlen atom vastagságú grafitréteg, amelyben a szénatomok hatszögletű, méhsejtekre hasonlító rácsban foglalnak helyet. Az anyag különlegessége, hogy átlátszósága mellett annyira tömör, hogy a legkisebb gázatom se képes áthatolni rajta, az elektromosságot pedig csaknem olyan jól vezeti, mint a réz.
     A szokatlan elektronikai, mechanikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkező anyag számos új alkalmazást ígér. Az egyik esélyes anyag arra, hogy felváltsa a szilíciumot a telefonokban, számítógépekben, televíziókban és minden más elektronikai eszközben. Alkalmas lehet átlátszó érintőképernyők, fénypanelek és napelemek gyártására is.
    A grafén felfedezéséért 2010-ben megosztott Nobel-díjat elnyert Konstantin Novoselov által vezetett csoport ezúttal azt tanulmányozta, hogy a fémek miként lépnek kapcsolatba a grafénnel. Ennek ismerete alapvetően fontos mielőtt a gyakorlatban elektronikus eszközökbe építenék be az új anyagot.
    A vizsgálatokhoz nagyfelbontású elektronmikroszkópot használtak, amellyel akár atomonként tanulmányozható az anyag szerkezete. Nemrégiben az derült ki, hogy fémek jelenlétében a grafén rácsában lyukak, hibák keletkezhetnek, ami hátrányosan befolyásolja bármely grafénalapú eszköz tulajdonságait.
    A meglepetést ezúttal az okozta, hogy kiderült: a folyamatban keletkező hibák egy részét a grafén spontán módon saját maga kijavítja a szomszédos szabad szénatomok felhasználásával, így helyreáll a kristályrács szerkezete.
    Quentin Ramasse, a SuperSTEM tudományos igazgatója elmondta, hogy "az eredmény nagyon izgalmas és váratlan volt". A jelenség éppen azt a különbséget jelentheti, ami egy elméleti felvetés és a gyakorlati alkalmazhatóság között van - idézte a kutatót a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál (http://www.sciencedaily.com/releases/2012/07/120729150055.htm).