Továbbra is rejtély, mi vezérli haza a galambokat (in Hungarian)

Párizs, 2012. április 12., csütörtök (MTI/AFP) - Robotot küldött a tudomány a világűr mélyébe, felfedte élőlények genomját, az azonban még mindig zavarba ejti, hogy mi vezérli haza a galambot.

    A bécsi Molekuláris Patológiai Intézet kutatói megdöntötték azt a korábbi állítást, hogy a madarak bravúrja csőrük vasban gazdag idegsejtjeinek köszönhető, melyek érzékenyek a Föld mágneses terére.
    "Valóban kiábrándító volt. Csak még rejtélyesebb lett, hogy miként érzékelik a mágneses mezőt az állatok" - idézte fel David Keays molekuláris biológus.
    Keays kutatócsoportja 3D-s szkennert használt arra, hogy a 250 ezer szeletre vágott galambcsőrből készült metszetekben lévő sejteket azonosítsa.
    Úgy találták, hogy a galambok navigálási képességéért valójában a makrofágok feleltek. Ezek olyan fehérvérsejtek, melyek a fertőzésektől védik a madarakat, és nincs kapcsolatuk az aggyal.
    "Nem ingerelhető sejtek és nem hoznak létre elektromos jeleket, melyeket a neuronok érzékelhetnének, így befolyással lehetnének a galamb viselkedésére" - magyarázta a kutató. Ezek a sejtek ráadásul nem csupán a madár csőrében találhatók meg, hanem egész testében.
    Günter Fleissner, a Frankfurti Egyetem kutatója azonban úgy véli, az osztrák csapat nem volt eléggé alapos.
    "Valóban nehéz feladat megtalálni a vastartalmú dendriteket, ezért nem meglepő, hogy elnézték őket ezek a szerzők" - vélekedett a korábbi, 2000-ben közzétett dolgozatot jegyző kutatók egyikeként Fleissner.
    Keays szerint a magnetoreceptorok megtalálása valóban nagyon nehéz volt, mivel igen kicsik, mindössze 20-40 nanométeresek és bárhol megtalálhatók a galamb testében.
    "Egy magnetoreceptor megtalálása nem olyan, mintha tűt keresnénk a szénakazalban, hanem olyan, mintha tűt keresnénk egy tűkazalban" - jelezte a feladat összetettségét Keays.
    A kutatók úgy vélik, ha sikerülne megismernünk a folyamatot, ahogyan a természet érzékeli a mágneses mezőt, akkor ezt az információt arra is használhatnánk, hogy mesterséges magnetoreceptorokat hozzunk létre. Ezeket betegségek gyógyítására is használhatnánk - tette hozzá Keays.
    Az osztrák kutatók tanulmánya a Nature tudományos magazin legfrissebb számában jelent meg.

Views: 7

Tags: Hungary

Comment

You need to be a member of The International NanoScience Community to add comments!

Join The International NanoScience Community

Next partner events of TINC

We are Media Partner of:

Welcome - about us

Welcome! Nanopaprika was cooked up by Hungarian chemistry PhD student in 2007. The main idea was to create something more personal than the other nano networks already on the Internet. Community is open to everyone from post-doctorial researchers and professors to students everywhere.

There is only one important assumption: you have to be interested in nano!

Nanopaprika is always looking for new partners, if you have any idea, contact me at editor@nanopaprika.eu

Dr. András Paszternák, founder of Nanopaprika

Publications by A. Paszternák:

Pd/Ni Synergestic Activity for Hydrogen Oxidation Reaction in Alkaline Conditions

The potential use of cellophane test strips for the quick determination of food colours

pH and CO2 Sensing by Curcumin-Coloured Cellophane Test Strip

Polymeric Honeycombs Decorated by Nickel Nanoparticles

Directed Deposition of Nickel Nanoparticles Using Self-Assembled Organic Template,

Organometallic deposition of ultrasmooth nanoscale Ni film,

Zigzag-shaped nickel nanowires via organometallic template-free route

Surface analytical characterization of passive iron surface modified by alkyl-phosphonic acid layers

Atomic Force Microscopy Studies of Alkyl-Phosphonate SAMs on Mica

Amorphous iron formation due to low energy heavy ion implantation in evaporated 57Fe thin films

Surface modification of passive iron by alkylphosphonic acid layers

Formation and structure of alkylphosphonic acid layers on passive iron

Structure of the nonionic surfactant triethoxy monooctylether C8E3 adsorbed at the free water surface, as seen from surface tension measurements and Monte Carlo simulations