Budapest/Peking, 2012. november 7., szerda (MTI) - Növekszik az "új típusú fény", az úgynevezett felületi plazmonok iránt az érdeklődés, amelyek sok területen, de mindenekelőtt a számítástechnikában és a gyógyászatban nyerhetnek alkalmazást - hangsúlyozta Kroó Norbert fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnöke.

    Az akadémikus abból az alkalomból nyilatkozott az MTI-nek, hogy a kínai Csingtaóban rendezett nagyszabású nemzetközi nanotudományi konferencia öt főelőadásának egyikét tartotta kutatásairól. A 8,7 millió lakosú csingtaói gazdasági övezet kormánya tudományos és technológiai tanácsadójává nevezte ki Kroó Norbertet.
    "Az idén második alkalommal megrendezett konferencia Ázsia legjelentősebb, a nanotudományoknak szentelt tanácskozása" - közölte a fizikus, kifejtve, hogy világszerte növekszik az érdeklődés a nanotudományok és alkalmazások iránt, hiszen a jövő technológiájáról van szó.
    "Jelen voltak például napelemes szakemberek, akik a legújabb fejlesztésekről beszéltek. A hajlékony, polimer napelem hatásfoka körülbelül 6 százalékos, ám ha kis arany- vagy ezüstgömböket raknak a felületére, az effektivitása csaknem megháromszorozódik, eléri a 17 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a nanogömböcskék kis területre összegyűjtik a napenergiát, ott óriási teret hoznak létre, ezáltal nagy hatásfokot elérve. Míg régebben a fókuszálást lencsékkel végezték, itt feladatukat a nanométeres tartományban a kis gömböcskék veszik át. Sokkal olcsóbb, egyszerűbb és jobb hatásfokú az eljárás" - magyarázta.
    Kroó Norbert előadásának A mélyben is bőséggel van fény címet adta. "Ez azért érdekes, mert a klasszikus optika szerint normál fény nem lehet a nanométerek tartományában, viszont a plazmonok ott is léteznek" - jegyezte meg az akadémikus.
    Ismertetése szerint a felületi plazmonok a fém felületén lévő vezetési elektronoknak a lézerfény segítségével gerjesztett hullámszerű mozgása, amelyben sűrűsödések és ritkulások váltják egymást, és azok hullámhossza rövidebb a gerjesztő fény hullámhosszánál. A "normál" fény esetében a hullámhossz szab határt az optikai rendszerek felbontóképességének, mivel ha két pont közelebb van egymáshoz, mint a hullámhossznak nagyjából a fele, az egy pontnak látszik, a fizikus által "új típusú fénynek" nevezett felületi plazmonok esetében viszont nincs difrakciós limit. A felületi plazmonok másik tulajdonsága, hogy a viszonylag nagy térfogatban lévő elektromágneses sugárzást igen kis felületre összpontosítják, ezáltal óriási mértékben megnövekszik az elektromágneses tér erőssége. E tulajdonságnak köszönhetően nagyon érzékeny szenzorokat lehet előállítani a biológiai és orvosi diagnosztika, valamint terápia céljára. A felületi plazmonoknál ugyancsak létezik az elektronikus tranzisztoroknál ismert tiltott sáv, amelyben nem mozoghatnak; ennek köszönhetően olcsó és hatékony optikai tranzisztorok hozhatók létre, amelyek elterjedését eddig a difrakciós limit gátolta.
    "Az alapjelenségekről beszéltem, ami azt jelenti, hogy van néhány olyan tulajdonságuk a plazmonoknak, amelyek sok lehetőséget nyitnak meg: egyrészt azzal, hogy ilyen kis tartományokban is léteznek, másrészt, hogy lézeres gerjesztésnél a nagy térfogat energiája kis térfogatban összpontosul. A plazmonoknak vannak kvantumos tulajdonságaik is, ami új dolog, és potenciálisan kvantumszámítógép alapja is lehet" - összegezte Kroó Norbert.