Brüsszel, 2012. október 23., kedd (MTI) - Egyebek mellett az integráció erősítése, a versenyképesség javítása, továbbá a munkahelyteremtés áll az Európai Bizottság (EB) jövő évi munkatervének középpontjában.

    Maros Sefcovic, az EB alelnöke az Európai Parlament plenáris ülésén, kedden Strasbourgban ismertette a bizottság 2013-as munkatervét.
    Az intézményközi ügyekért felelős alelnök elmondása szerint a 2013-as munkaterv hét területre összpontosít. Ezek között első helyen említette a valódi gazdasági és monetáris unió (EMU) irányába tett lépéseket. Ezután a versenyképesség javítását érintette, amelynek érdekében az egységes piac és az iparpolitika fontosságát hangsúlyozta. Harmadikként a versenyképesség előfeltételének nevezte az egységes európai telekommunikációs, közlekedési és energiahálózatok megteremtését. A negyedikként említett terület a munkahelyteremtést szolgáló növekedés, a foglalkoztatás növekedésének elősegítését. Ötödikként Európa erőforrásainak a versenyképesség növelésének szolgálatába állítását sorolta az uniós biztos. Utolsó előttiként az uniós állampolgárok biztonságának növelését, végül pedig az Európai Unió (EU) mint globális szereplő súlyának növelését helyezte kilátásba a bizottság szlovák alelnöke.
    Sefcovic szerint 2013 döntő év lesz, az EU legfontosabb feladatának pedig a növekedés beindítását és a munkahelyteremtést nevezte.
    A bizottság által közzétett munkaterv szerint a valódi EMU megteremtésének érdekében a testület 2013-ban elindítja a negyedik európai szemesztert, és jogalkotási javaslatot fog tenni a pénzügyi szektorban a stabilitás, az átláthatóság és az ügyfelek védelmének elősegítése érdekében.
    A versenyképesség növelése érdekében csökkentenék a vállalkozások forgalmi adó fizetési kötelezettségéből fakadó költségeket a szabályok összehangolásával, kötelezővé tennék az elektronikus számlakibocsátást a közbeszerzésben, egyszerűsítenék a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat, azonosítva a még meglévő akadályokat a szabványok, a tanúsítványok és a címkék területén. Ezenkívül 9-10 milliárd eurós befektetést remélnek PPP-beruházásokból egyes tudásintenzív iparágakban, mint például a nanotechnológia. Továbbá a bizottság 2013-ban az állami támogatások rendszerének korszerűsítése érdekében mélyreható reformokat javasol majd, akárcsak a szerzői jogok, a szellemi termékekhez fűződő jogok kapcsán, amit a digitális technológiák terjedése miatt lát időszerűnek.
    Az egységes európai hálózatok megteremtése érdekében az EB 2013-ban a közlekedési és logisztikai rendszer korszerűségét fogja szorgalmazni, az elektronikus fizetés útjában álló akadályok lebontását fogja kezdeményezni. Emellett a nagysebességű hálózatok terjedésének előmozdítását is napirendre tűzi a testület jövőre, akárcsak a szélessávú internet elterjedésének elősegítését, a penetráció növelését.
    A munkahelyteremtés szolgálatába állított növekedés területén a tagállami munkaügyi hivatalok hatásfokának javítását és köztük történő együttműködés előmozdítását tűzte ki célul a brüsszeli testület. Emellett a felsőoktatás minél nemzetközibbé tételét javasolják, mert az EB szerint így lehet felkészíteni a munkavállalókat az egyre globálisabb, nyitottabb és egyre nagyobb versenyt diktáló munkaerőpiac kihívásaira.
    A bizottság a 2020 utáni időszakra, 2030-ig szóló energiahatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság létrehozására vonatkozó átfogó keretrendszer létrehozását fogja javasolni jövőre, emellett megvizsgálják majd, hogyan lehet a hulladékkezelést és -feldolgozást a növekedés szolgálatába állítani. Végül pedig európai légminőségi keret létrehozását fogja kezdeményezni az EB.
    Európa biztonságának növelése érdekében a bizottság jövőre javaslatot tesz az európai ügyészi hivatal felállítására, amely az EU pénzügyi érdekeit lesz hivatott védelmezni, és olyan ügyekben kell majd eljárnia, amelyek közvetlenül érintik az EU büdzséjét. A bizottság visszaszorítaná a fegyverkereskedelmet, javítaná az igazságügyi együttműködést büntető és polgári ügyekben egyaránt, új szabályozást javasol majd a nukleáris biztonsági előírásokkal kapcsolatban.
    Maros Sefcovic felszólalását követően az Európai Néppárt részéről Szájer József fideszes EP-képviselő üdvözölte, hogy a bizottság több olyan pontot is kész napirendre tűzni jövőre, amelyről a parlament is határozott szeptemberben. A politikus szerint a válság idején fontos a tervezés, ugyanakkor az intézményeknek rugalmasan kell reagálniuk a történésekre.
    "A parlament közvetlenül választott képviselőiként elszámoltathatóak vagyunk az unió tevékenységéért vagy tétlenségéért" - jelentette ki Szájer József, aki kifejtette, hogy a parlament feladata a bizottság és a többi uniós intézmény elszámoltatása, hogy hatékonyan használják-e fel az európai adófizetők pénzét.
    A zakója hajtókáján kokárdát viselő Szájer beszéde elején külön megemlékezett az 1956-os forradalomról, majd a 2006 őszén történtekre is kitért, "amikor az akkori kormány támadást indított saját polgárai ellen, és súlyosan sértette a szabadságjogokat". A fideszes EP-képviselő szerint ez méltatlan volt 1956 ötvenedik évfordulójához.
    Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő egy Strasbourgban tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy az Orbán-kormány tevékenysége 1956 szellemiségének megtagadása.
    "1956 történetét a ma hatalmon lévők újra akarják írni. 1956 azonban mindannyiunké - örökségét egyetlen politikai oldal sem sajátíthatja ki magának!" - fogalmazott a magyar szocialista EP-delegáció vezetője, aki kifejtette: ezek az erők nyíltan szembehelyezkednek mindazzal, amit 1956 a magyarok számára jelentett: a szabadsággal, a demokráciával és a szociális igazságossággal, a félelem nélküli társadalmi közérzettel.