Az anyag és antianyag határán: Majorana-részecskéket detektáltak (in Hungarian)

London, 2012. április 16., hétfő (MTI) - Holland kutatók úgy vélik, hogy végre bizonyítékot találtak a saját maga antianyagaként is szolgáló Majorana-fermion létezésére.

    A Majorana-fermionok létét 75 évvel ezelőtt jósolták meg, de azóta sem sikerült rábukkanniuk a részecskefizikusoknak. A Delfti Műszaki Egyetem kutatóinak a Science tudományos magazinban ismertetett kísérlete azonban azt sugallja, hogy valóban létezik a különleges részecske.
    A Majorana-fermionoknak egészen másként kell viselkedniük, mint a számunkra ismerős anyagi részecskéknek, például az elektronoknak. Amikor ezek ellentétes töltésű párjukkal - a pozitronnal - ütköznek, akkor kioltják egymást röntgensugarak kibocsátása közben. A semleges Majorana-részecske azonban saját maga ellentett párja, antirészecskéje.
    Ettore Majoranától, a briliáns olasz elméleti fizikustól származik az elképzelés, hogy léteznek olyan részecskék, amelyek azonosak lehetnek antianyag párjukkal. Majorana élete maga is máig megoldatlan rejtély. 1938. március 27-én hajóra szállt Nápolyban és Palermóba indult, oda azonban már nem tudni, hogy megérkezett-e egyáltalán, mert se élve, se holtan nem látták többé.
    A fermionok létezését sokan próbálták már bizonyítani. Nem annyira a jelentős érdeklődéssel kísért óriási gyorsítók környékén, mert azok hagyományosan új részecskék után kutatnak, hanem inkább egészen pici elektronikus berendezésekben, ahol nanométerekben számolnak.
    Leo Kouwenhoven kutatócsoportja az Eindhoveni Műszaki Egyetemen tevékenykedő kollégáik segítségével egy ilyen eszközt épített meg. Ebben egy igen vékony nanovezeték érintkezett egy félvezetővel és egy szupravezetővel. Amikor a nanoméretű vezeték mentén mágneses mezőt hoztak létre, a benne lévő elektronoknak csak meghatározott energiájuk lehetett. Az összeállításban azonban létrejött egy energiarés, amelyben az elektronok összegyűlhettek, és olyan szinkronitásban működhettek együtt, mint a Majorana-részecskék.
    A vezetékre feszültséget adtak, és több helyen mérték vezetőképességét. Kiderült, hogy két ponton, a vezeték két végén lecsökkent a vezetőképesség. A kutatók úgy vélik, hogy itt rejtőztek a Majorana-fermionok, egy-egy mindkét vezetékvégen.
    "A nanovezeték végeinél történt részecskemérés nem magyarázható másként, mint Majorana-fermionpár jelenlétével" - idézte Kouwenhoven kijelentését a Science Daily című ismeretterjesztő portál (www.sciencedaily.com).

Views: 8

Tags: Hungary

Comment

You need to be a member of The International NanoScience Community to add comments!

Join The International NanoScience Community

Next partner events of TINC

We are Media Partner of:

Welcome - about us

Welcome! Nanopaprika was cooked up by Hungarian chemistry PhD student in 2007. The main idea was to create something more personal than the other nano networks already on the Internet. Community is open to everyone from post-doctorial researchers and professors to students everywhere.

There is only one important assumption: you have to be interested in nano!

Nanopaprika is always looking for new partners, if you have any idea, contact me at editor@nanopaprika.eu

Dr. András Paszternák, founder of Nanopaprika

Publications by A. Paszternák:

Pd/Ni Synergestic Activity for Hydrogen Oxidation Reaction in Alkaline Conditions

The potential use of cellophane test strips for the quick determination of food colours

pH and CO2 Sensing by Curcumin-Coloured Cellophane Test Strip

Polymeric Honeycombs Decorated by Nickel Nanoparticles

Directed Deposition of Nickel Nanoparticles Using Self-Assembled Organic Template,

Organometallic deposition of ultrasmooth nanoscale Ni film,

Zigzag-shaped nickel nanowires via organometallic template-free route

Surface analytical characterization of passive iron surface modified by alkyl-phosphonic acid layers

Atomic Force Microscopy Studies of Alkyl-Phosphonate SAMs on Mica

Amorphous iron formation due to low energy heavy ion implantation in evaporated 57Fe thin films

Surface modification of passive iron by alkylphosphonic acid layers

Formation and structure of alkylphosphonic acid layers on passive iron

Structure of the nonionic surfactant triethoxy monooctylether C8E3 adsorbed at the free water surface, as seen from surface tension measurements and Monte Carlo simulations

Warning: require_once(xn-app://widgetlaboratory/apps/windex.php): failed to open stream: "XN_AppFilesystemStream::stream_open" call failed in /apps/nanoscience/index.php on line 5 Fatal error: require_once(): Failed opening required 'xn-app://widgetlaboratory/apps/windex.php' (include_path='.:/php/includes/XN:/php/includes/PEAR:/php/includes/other') in /apps/nanoscience/index.php on line 5