Interview with the editor of TINC on ELTEonline.hu (in Hungarian)

"Itt nincsenek rossz kérdések" (ELTEonline 2008-09-27)


Mikor indult a honlap?
2007 novemberében, szóval még nincs 1 éves, igazán frissnek mondható.


Mennyire vált népszerű ilyen rövid idő alatt?

Jelenleg 1070 tagja van, így sikeres kezdeményezésként értékelem.

Hogyan jött az ötlet?


Teljesen véletlenül. Eszembe nem jutott volna, hogy nanotudományos weboldalt szerkesszek. Egy reggel, amikor bementem dolgozni, a főnököm azzal fogadott, hogy segítsek egy már létező magyar oldal szerkesztésében. Szétnéztem az interneten és amikor láttam, hogy már több százezer ilyen kezdeményezés van, arra gondoltam, hogy egy közösségi oldalt kéne csinálni. Az volt a koncepció, hogy majd a tagok töltik meg információval a honlapot. Végül egyedül kezdtem el szerkeszteni az oldalt, mindenféle intézettől és intézménytől függetlenül.

Miért pont nanopaprika?

Olyan domainnevet szerettem volna, amire felfigyelnek az emberek. Mivel az egész úgy indult, mint egy hazánkra fókuszáló hálózat, ezért � jó kicsit közhelyes � ha magyaros, akkor legyen paprika. A másik magyarázat, hogy a paprika egy bio dolog és manapság a nano-bio kutatások kerülnek előtérbe, ezekre pedig szintén nyitott az oldal.

Jelenleg is egyedül szerkeszted?

Igen, vannak persze lelkes segítőim. Főleg az első körben csatlakozókra gondolok, ők tényleg szívügyüknek érzik a kezdeményezést. Meg kell említenem Böszörményi Annát, egy elsőéves egyetemistát, akivel soha nem találkoztam személyesen, csak virtuálisan. Ő volt az, aki a kezdeti időszakba, amikor nehezen indult a dolog, tartotta bennem a lelket. Van még egy atlantai állatorvos, ő szintén nagyon aktív.


A honlap címe Nanotudomány Nemzetközi Közössége. Mennyiben valósult meg ez a hármas célkitűzés?

Nemzetközinek mondható, hiszen ez az 1070 ember több mint 50 országból érkezett hozzánk. Érdekességként megemlíthető, hogy közülük legalább 300-an indiaiak.
Közösség, hiszen a héten indult a negyedik nanoblog. Az elsőt egy amerikai tanár kezdte, aki minden héten megosztja mit vett át a diákjaival. Van egy videóblog a különböző konferenciákról, friss bejegyzésekkel az újdonságokról. Egy másik amerikai illető olyan termékekről ír, ahol már hasznosítják a nanotechnológiát. És most a héten indult a negyedik, szintén az USA-ból, ami különböző érdekességekkel szolgál a nanovilágból. A cél az, hogy minél többen kezdjenek el blogot írni. Emellett több mint 30 tematikus csoport is működik, amelyek tartalmilag elég széles skálán mozognak, a nanoanyagok toxicitásától kezdve a napelemek gyártásáig mindenféléről beszélgetnek az emberek.

Sokan kérdezik, hogy mennyire tud egy ennyire heterogén közeg tudományos maradni, Szerintem ez teljesen a tagoktól függ. Az én célom az, hogy meglegyen az egyensúly a három szó között. Nyitottnak kell lenni, akár az érdeklődő középiskolások előtt, akár az interneten szörfölők számára, akik véletlenül tévednek az oldalra. A többség mégis a tudományos közegből jön, doktorandusz hallgatók, vezető kutatók.


Hogyan valósítjátok meg ezt a nyitottságot?

Olyan partnereket kerestünk, olyan weboldalakkal - hazaiakkal és nemzetközikkel egyaránt - vettük fel a kapcsolatot, akiknek már volt tudományos témában tapasztalatuk, nevük, múltjuk. Ez a partnerség kölcsönös hír és bannercserét jelent. Ezen kívül 7 nemzetközi nanokonferenciának vagyunk a média szponzorai Indiától Amerikán át Ausztriáig. Ez azzal jár, hogy a logónk megjelenik a konferencia weboldalán és a kiadványokon.
Távlati tervek között szerepel, hogy legyen egy olyan 5 vagy 7 tagú tudományos bizottság, akik segítik a weboldal munkáját.

Mennyire sikeres idehaza a kezdeményezés?


Sok tagja van Magyarországról is, első körben az ember természetesen az ismerőseit hívja meg egy ilyen oldalra. Ugyanakkor azt látom, hogy egyre inkább aktívabbá válnak az emberek. A népszerűséget jól mutatja, hogy a Tempus Közalapítványtól lehetőséget kaptunk, hogy bemutatkozhassunk a Kutatók Éjszakáján.


Mesélnél erről röviden?

A programot a Millenárison rendezik meg, szeptember 26-án, különböző standokon mutatkozhatnak be a meghívott szervezetek. Mi egy úgynevezett nanomozaikkal készülünk, amihez kérdések kötődnek majd, amikre a mozaik segítségével lehet majd választ találni. Akik sikeresen megválaszolják a 3 kérdést, azok egy szerény ajándékban részesülnek.

Hogy magyaráznád el egy hozzá nem értőnek a nanotudomány lényegét?


A 1 nm 10-9 méternek felel meg.
Általában akkor beszélünk nanotudományról, ha a 100 nanométer alatti mérettartományban dolgozunk. Itt mások a tulajdonságai az anyagnak, vagy az adott rendszernek.
A felhasználása igen széles körű: a ma nagyon népszerű nanocsövektől kezdve, a tisztítószereken át, a textiliparig mindenhol foglalkoznak a témával.

Az első fórumhozzászólásunk az volt, hogy �Manapság mindent nanoként próbálnak eladni, s túlzottan divatossá vált ez a kifejezés.� Az oldal szándéka az, hogy valóban komolyan foglalkozzunk a témával.
Természetesen, mint mindennek, a nanotudományoknak is vannak ellenzői. Két-három ember az oldalon is megjelent, akik szkeptikusak és különböző eszközökkel megpróbálják felhívni a figyelmet a nanorészecskék toxikusságára, rákkeltő hatására. Ezek a tulajdonságok természetesen mind vizsgálat alatt vannak.

A tudományos munkádat is ezen a területen végzed?

Igen, az ELTE-n végeztem vegyész szakon 2004-ben, azóta egy budapesti kutatóközpontban foglalkozom nanorétegek vizsgálatával.

Meg tudnál nevezni pár meghatározó tanárt az egyetemi éveidből?


Nehéz bárkit is külön kiemelni, nagyon sok mindent tanultam az egyetemi tanáraimtól. Szakdolgozatom témavezetői, Dr. Kiss Éva és Dr. Jedlovszky Pál, nagy hatással voltak rám. Nanotémakörben pedig Kálmán Erika professzorassonyt emelném ki, akitől megtanultam, hogy mi is az a nano és akitől azt is láthattam, hogy mennyire fontos a kapcsolatépítés a tudomány területén.


Mennyire van itthon jövője a kutatásnak?

A nanokutatás egy olyan téma, ami nagyon preferált mostanában, elég ha megnézzük az EU-s pályázatokat. Ha általánosan kérdezed, azt mondom el lehet képzelni a jövőt itthon is.

Milyen eredményedre vagy a legbüszkébb?

Nekem az a fontos, hogy amikor reggel bemegyek dolgozni, olyasmit csináljak, ami örömet okoz. Az oldalnál is azt látom a legfontosabbnak, hogy az emberről szól. Nem azt nézzük, hogy egy középiskolai diák vagy professzor alkot-e véleményt. Itt nincsenek rossz kérdések, mindenki mondja el, írja le amire gondol. Ez számomra sokkal fontosabb, mint bármilyen díj vagy eredmény.

Emberközeli hozzáállás.

Sokat foglalkoztam gyerekekkel, közösségi dolgokkal, valószínűleg ezért.

Mi az, ami a munkán kívül meghatároz?

10 éve foglalkozom gyerekekkel, 7-től 10 éves korig, elsősorban az informális oktatásukkal, illetve közösségszervezéssel. Ez tölti ki a szabadidőmet, ezért nem áll távol tőlem ez az egész.

Amikor este felmegyek az internetre, és egyszerre beszélgetek egy indiai fizikussal és egy amerikai orvossal, akkor lehet, hogy azok a pillanatok fontosabbak, mint maga a száraz tudomány.


Mik az oldal távlati tervei?

Amíg nem értük el az 1000 főt, addig azt számítottuk határvonalnak. Most inkább a tartalomra kell hangsúlyt fektetni, illetve arra, hogy a már meglévő tematikus csoportok tényleg élők legyenek. Egy weboldalnak mindig az lehet a halála, ha nem frissül és nem tud felmutatni olyan újdonságokat hétről hétre, ami miatt újra rákattintnak az emberek.

Kiss Ádám
ELTE Online

link to interview

Views: 7

Comment

You need to be a member of The International NanoScience Community to add comments!

Join The International NanoScience Community

Welcome - about us

Welcome! Nanopaprika was cooked up by Hungarian chemistry PhD student in 2007. The main idea was to create something more personal than the other nano networks already on the Internet. Community is open to everyone from post-doctorial researchers and professors to students everywhere.

There is only one important assumption: you have to be interested in nano!

Nanopaprika is always looking for new partners, if you have any idea, contact me at editor@nanopaprika.eu

Dr. András Paszternák, founder of Nanopaprika

Publications by A. Paszternák:

Smartphone-Based Extension of the Curcumin/Cellophane pH Sensing Method

Pd/Ni Synergestic Activity for Hydrogen Oxidation Reaction in Alkaline Conditions

The potential use of cellophane test strips for the quick determination of food colours

pH and CO2 Sensing by Curcumin-Coloured Cellophane Test Strip

Polymeric Honeycombs Decorated by Nickel Nanoparticles

Directed Deposition of Nickel Nanoparticles Using Self-Assembled Organic Template,

Organometallic deposition of ultrasmooth nanoscale Ni film,

Zigzag-shaped nickel nanowires via organometallic template-free route

Surface analytical characterization of passive iron surface modified by alkyl-phosphonic acid layers

Atomic Force Microscopy Studies of Alkyl-Phosphonate SAMs on Mica

Amorphous iron formation due to low energy heavy ion implantation in evaporated 57Fe thin films

Surface modification of passive iron by alkylphosphonic acid layers

Formation and structure of alkylphosphonic acid layers on passive iron

Structure of the nonionic surfactant triethoxy monooctylether C8E3 adsorbed at the free water surface, as seen from surface tension measurements and Monte Carlo simulations

Next partner events of TINC

We are Media Partner of: